LINK - 2016.05.05.
Budaörs
Kőhegy
Budaörs kedvelt kirándulóhelye, amely vallási emlékhely. Budaörsöt övező hegykoszorú középpontjában felmagasodó 235 m magas kopár hegy a Kőhegy. Anyaga dolomit, tetején szél, eső és jég formálta sziklák láthatók, melyekben barlangok találhatók. Tetejéről szép kilátás nyílik Budaörsre és a környező szépen megmunkált telkekre.
A budaörsi Kőhegy könnyen megközelíthető a Móricz Zsigmond körtérről induló 240-es buszjárattal a Templom térig, majd a Nefelejcs utcán egy rövid sétával felfelé a hegynek és az Ó-temető után balra nyíló kis utcákon (Ostor utca, Kőszikla utca vagy Kőszirt utca) érhetjük el a hegyre felvezető kiépített biztonságos lépcsős utat. A kápolnához vezető lépcsősor 2006-ban készült el.
Kálvária domb
A Kálvária-domb egy szabályos alakú gejzírkúp Budaörs közepén. Egyes források szerint ez a domb volt Budaörs határa a XVIII. században. A 174 méter magas dombon 1821-ben kezdte el a római katolikus egyházközség a keresztút megépítését, melynek teljes befejezése 1851-ben történt meg. Kezdetben mindössze nyolc stációból állt a keresztút, a Kálvária domb tetejére pedig állítottak egy fakeresztet Szűz Mária, János és Mária Magdolna szobraival. A második világháború után a kápolna köveit széthordták és csupán a fakereszt menekült meg, amely darabjai most a 2002-ben újjáépített Kálvária kápolnában láthatóak.2000-ben széles városi összefogás eredményeként újra felszentelték a stációkat és a domb tetején álló keresztet. A stációk fülkéiben a keresztút egyes állomásait Molnár Göb Zoltán budaörsi művész ólomüvegképei díszítik, amelyek este kivilágítva is csodálatosan mutatnak. Az új kálvária út XIV stáción keresztül örökíti meg Jézus Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát.
Budaörsi Kopárok
A Budaörs és Budakeszi között húzódó hegyvonulatot Buda Svájcának is nevezik. A kopárokat alkotó dolomit a Budai-hegység legidősebb üledékes kőzete. Legértékesebb részei fokozott természetvédelmi oltalom alatt állnak. A dolomit hegyek meredek gerincein kis távolságban is jelentősen eltérő mikroklímájú zugok alakultak ki az élővilág számára. Ennek köszönhetően a mainál hidegebb , illetve melegebb időszakok maradványai is fennmaradtak e tájon. A hegyek magassága 280-350 méter.
Törökugrató
A Törökugrató Budaörs egyik jellegzetes, 249 méter magas hegye. Ábrázolása Budaörs zászlaján és címerében is szerepel. A középkorban Hatvantulkos-hegynek nevezték, de régi térképeken még Csiker Bergként is szerepel. A Budai-hegység legdélebbi hegycsúcsa, mely a vonulattól egy mély letöréssel elkülönülő meredek sziklás tömb. A Törökugrató legnagyobb része mészkőből áll, de fellelhető itt dolomit és márga is. Lankásabb oldala sziklagyeppel és karsztbokor erdőfoltokkal borított, melynek állat és növény világa egyedülálló és védett.
Kamaraerdő
Kamaraerdő mintegy kétszáz hektárnyi kiterjedésével Dél-Buda legnagyobb összefüggő erdőterülete, legmagasabb pontja a 227 méter magas Vadász-hegy, amely mintegy száz méterrel emelkedik a völgy fölé. Az erdő tölgyeseinek árnyékában hűsölve hallhatjuk a rigók énekét és a fakopáncsok játékát, megleshetjük a fák sűrű lombjai között rejtőző baglyokat, a vörös farkú erdei mókusokat és egy kis szerencsével az erdő ragadozó madarát, az egerészölyvet is láthatjuk. A Kamaraerdei Nagy-rét mindig is közkedvelt kirándulóhely volt, a tavaly átadott tanösvény pedig még közelebb hozta a természet szépségét a lakossághoz.
Törökbálint
Anna-hegy
Kellemes séta vár a kirándulókra a törökbálinti Anna-hegy szépen gondozott erdejébe. Tiszta időben a kilátóból fantasztikus körpanoráma nyílik Budapestre és a Csiki-hegyekre. Kijelölt turistaúton barangolhatunk az erdőben és eljuthatunk a kilátóhoz is.
Kálvária domb
A XX. század elején épített 14 stációból (keresztút állomásból) álló, és a Golgotára emlékeztető három kereszttel végződő kálvária a II. világháborúban és az azt követő időkben vált romossá, elhanyagolttá.
A Faluszépítő Egyesület 1992-ben többhónapos munkával kiirtotta a régi Kálváriát benövő elvadult akácot, a stációkból hiányzó domborművek helyére újakat csináltatott, felállította a hiányzó kereszteket, pótolta a latrok eltűnt szobrait, és a bevezető útra díszvilágítást és díszburkolatot rakott.
Törökbálinti tó
A törökbálinti tó déli partján nagyon szépen kiépített sétányon lehet kirándulni, biciklizni, rollerezni és a fűben piknikezni. Igényesen kialakított és gondozott, mintegy 7 hektárnyi területen található a park, mely mindenki számára nyitott, ingyenesen látogatható.
Budakeszi
Budakeszi Arborétum
Budakeszi Arborétumot 1959-ben létesítettek. Több mint 600 különböző fa- és cserjefajok, valamint azok változatai látható, melyek javarésze fenyőféle, vezetővel egész évben, előzetes bejelentkezés után látogatható. A Budakeszi Erdészeti Arborétumot a Budakeszit Telkivel összekötő országúton lehet elérni. Budakeszi felől érkezve a város határától mintegy 6 km-re jobbra, az Erdészet telephelye után kell lekanyarodni az Arborétum bejáratához. Április 1. és október 31. között, minden vasárnap délelőtt 9 órakor indul vezetett csoport az arborétum bejáratától (a helyi időjárási feltételekről célszerű előzetesen tájékozódni; kizárólag aznapi vezetésről reggel 8.30-9 óra között a 23/451-133 telefonon lehet érdeklődni). Az arborétumi bemutató séta időtartama kb. 2-2,5 óra, amely az indulási helyen ér véget.
Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark Budapest határán, a budakeszi völgyben található. A park több mint háromszáz hektáros, körülzárt terület. Egész éven át érdekes és tartalmas programokat kínál családi kirándulásokhoz és iskolai tanulmányi utak, erdei tanórák megrendezéséhez egyaránt. Elsődleges feladata a Buda környéki erdők élővilága, valamint a Magyarország más részein és Európában honos fajok bemutatása a nagyközönség számára. A vadaspark területén karámokban és szabadon élő állatok, pihenőparkok, számos védett növény, tűzrakó helyek, vadles, kilátó és kijelölt turistaútvonalak várják a látogatókat. A vadaspark a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától vagy az időszakosan üzemelő Vadaspark megállóhelytől körülbelül fél órányi gyaloglással erdei sétaúton; tömegközlekedési eszközökkel a 22-es autóbusszal, majd rövid gyaloglással közelíthető meg.
Nagy-Kopasz
A Nagy-Kopasz a Budai-hegység legmagasabb pontja, magassága 559 méter. 2005-ben épült a Csergezán Pál nevét viselő 32 méter magas kilátó a csúcson, ami pihenőhelyként is szolgál. A kilátó földszinti része vasbetonból, az emeletek vörösfenyőből készültek, a tetejéről pedig szabad kilátás nyílik a környékre; áttekinthető a Budai-hegység nagy része, a Pilis és a Gerecse egyes vonulatai, sőt, tiszta időben a Mátra vonulatai is látszanak. Telki és Budakeszi között útról indulva könnyű 1 órás sétával elérhető. A Budakeszi és Telkit összekötő úton egy meglehetősen szűk helyen lehet csak autóval parkolni. Innen visz a zöld háromszöggel jelölt út a kilátóra.
Mamutfenyők
Budakeszi határában, a 22-es autóbusz végállomásától 10 perc sétával jelzett úton kereshetők fel a budakeszi mammutfenyők. A világ legnagyobb és legmagasabb fáinak tekinthető mammutfenyők az USA nyugati partvidékén élnek, és a XVIII. század közepétől tűnnek fel az európai parkokban. A budakeszi két fa un. hegyi mammutfenyő (sequoiadendron giganteum). Koruk 70-80 évre tehető, egyenként 16 m magasságúak, átmérojük 100 ill. 85 cm. A mamutfenyők közelében található a Pászti pihenő, ahol lehetőség van egy rövidke pihenőre, piknikezésre, sütögetésre. Közkedvelt hely, a környékbeliek is gyakorta megfordulnak itt. Pászti Gyula kedvenc pihenője volt ez a hely. Itt található a síremleke is. Ő fedezte fel a turisták számára ezt a helyet.
Makkosi-rét
A Makkosi-rét a főváros lakóinak kedvelt kirándulóhelye, sokan választják útjuk céljául vagy kezdőpontnak, találkozóhelynek. A rét pihenőhely, ahol esőház is található. Itt áll a ma is működő kegytemplom, népszerű katolikus búcsújáróhely. Megközelítés: Budakeszi felől a Makkosi úton fölfelé. A hegyek irányából a turistajelzéseket követve.